Lakos László apa és Kovács Éva anya legnagyobb örömére 1974. augusztus 14-én megszületett Roland első utónevű gyermekük, aki az anyakönyvben - a családi tradíciók okán - a László utónevet is megkapta.
Két évig lehettem a család egyetlen "szemefénye", mikor megszületett az öcsém, aki kisebb, aranyosabb és természetesen szebb is volt nálam.
Édesapám szerette a futballt, rendszeresen járt meccsekre, kedvence a Budapesti Honvéd volt. Az első mérkőzés, amire 9 évesen magával vitt, egy Bp. Honvéd-Rába ETO találkozó volt, s hogy ne drukkoljunk ugyanannak a csapatnak: 1983. június 8-tól lettem a Győr szurkolója.
Édesanyám a futball helyett apukámat szerette, így bár jött velünk a meccsekre, de mindig hozta a kötését is, s míg apukám Esterházynak tapsolt, addig mindig elkészült egy sál vagy minimum egy pulóver elem.
Mire az öcsémmel elrendeztem a testvéri hierarchikus viszonyokat (mégiscsak én vagyok az idősebb….), akkorra összehívásra került a családi tanács. Szüleink feltették az akkor 9 és 7 éves gyermekeiknek, hogy mit szeretnénk jobban: kistestvért vagy színes televíziót. S bár a gyermekhad egyhangú szavazattal döntött a Videoton tv mellett - hugicát kaptunk. A szülők mentségére legyen mondva, hogy egy év múlva érkezett a tévé is. Sosem fogom elfelejteni, egy Bp. Honvéd- Grasshoppers BEK visszavágó ment éppen, mikor hazaértem a suliból.
A közoktatás akkori rendszerében a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti időben és rendben végeztem az általános iskolát (Ceglédi Mészáros Lőrinc Általános Iskola), és a középiskolát (Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium).
Az érettségit követően, az addig töretlen előmenetelem már kisebb gellert kapott, ugyanis egy pont hiányzott ahhoz, hogy elsőre felvegyenek a jogi egyetemre.
Pályaválasztásom tudatosnak volt tekinthető, lévén édesanyám ügyvédként dolgozott, így gyermekkorom óta láttam, átélhettem az irodai forgatagot, az elégedett ügyfelek örömét. Tudtam mit szeretnék, és minden segítséget megkaptam a szakmai fejlődésemhez.
1995-ben, második nekifutásra sikerült bejutni az egyetemre, s bár a tanulmányok alatt voltam többször mélyen, de szerencsére még többször magasan - 1999-ben átvehettem a jogi diplomámat.