KONKRÉTUMOK AZ IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSI PÁLYÁZATBAN
Úgy is kezdhettem volna, hogy végre…
… de nem nagy örömmel!
A mai nap délelőttjén a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) munkatársai vártak bennünket találkozóra. Hosszú idő után ez volt az első életjel, amit a projekt kapcsán az állam adott.
Kevés konkrétum hangzott el a megbeszélésen, én személy szerint nem nagyon szeretem, amikor tervezési ciklusról beszélünk, 2018-at emlegetünk, az viszont konkrétan és egyértelműen elhangzott, hogy ezt a projektet az NFP fogja menedzselni, mint közreműködő hatóság. Ők döntenek a tervezés, a közbeszerzés és a kivitelező kiválasztása tekintetében is. Ezzel alap esetben nincs is baj.
De ami felért egy mélyütéssel: önerő kell a pályázathoz! Eddig erről szó sem volt. Ráadásul ennek mértékét nem lehet előre tudni, lehet 5%, de lehet 45 % is. Ez majd a megvalósítás utáni költség-haszon elemzés alapján derül ki, egy olyan projektben, ahol nem mi döntünk a szereplőkről! Na, ez a valami!
Elmondom, hogy mi fog történni. A testületnek egy konzorciális szerződés keretében fel kell hatalmaznia az NFP-t a pályázat beadására, amely anyagot kísér majd egy nyilatkozat, hogy az önkormányzat önerőt vállalni nem tud. És akkor majd kormányzati szinten valami történni fog…. Egy biztos, támogatási okiratot alá nem írok, míg a projekt fedezete nem áll rendelkezésre.
A baj nem jár egyedül…
Felzaklatva visszaérek az irodámba: megjelent a szociálisan hátrányos, de szociálisan érzékeny, szociális munkás-jelölt Mikebudai grófkisasszony, korábbi írónő és bloggerina, aki közölte, hogy Őt szociálisan megsértették. A beszélgetés nem (K)nyúlt túl hosszúra, mert viselt dolgaim okán el kellett rohannia a Rendőrségre – feljelentést tenni ellenem…
KONKRÉTUMOK AZ IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSI PÁLYÁZATBAN
Úgy is kezdhettem volna, hogy végre…
… de nem nagy örömmel!
A mai nap délelőttjén a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) munkatársai vártak bennünket találkozóra. Hosszú idő után ez volt az első életjel, amit a projekt kapcsán az állam adott.
Kevés konkrétum hangzott el a megbeszélésen, én személy szerint nem nagyon szeretem, amikor tervezési ciklusról beszélünk, 2018-at emlegetünk, az viszont konkrétan és egyértelműen elhangzott, hogy ezt a projektet az NFP fogja menedzselni, mint közreműködő hatóság. Ők döntenek a tervezés, a közbeszerzés és a kivitelező kiválasztása tekintetében is. Ezzel alap esetben nincs is baj.
De ami felért egy mélyütéssel: önerő kell a pályázathoz! Eddig erről szó sem volt. Ráadásul ennek mértékét nem lehet előre tudni, lehet 5%, de lehet 45 % is. Ez majd a megvalósítás utáni költség-haszon elemzés alapján derül ki, egy olyan projektben, ahol nem mi döntünk a szereplőkről! Na, ez a valami!
Elmondom, hogy mi fog történni. A testületnek egy konzorciális szerződés keretében fel kell hatalmaznia az NFP-t a pályázat beadására, amely anyagot kísér majd egy nyilatkozat, hogy az önkormányzat önerőt vállalni nem tud. És akkor majd kormányzati szinten valami történni fog…. Egy biztos, támogatási okiratot alá nem írok, míg a projekt fedezete nem áll rendelkezésre.
A baj nem jár egyedül…
Felzaklatva visszaérek az irodámba: megjelent a szociálisan hátrányos, de szociálisan érzékeny, szociális munkás-jelölt Mikebudai grófkisasszony, korábbi írónő és bloggerina, aki közölte, hogy Őt szociálisan megsértették. A beszélgetés nem (K)nyúlt túl hosszúra, mert viselt dolgaim okán el kellett rohannia a Rendőrségre – feljelentést tenni ellenem…
TESTÜLETI ÜLÉST TARTOTTUNK
Régebben hosszabb szünet, hónapok után találkoztunk a képviselőkkel – ülés keretében, mára ez is megváltozott. A nyári szünet „két hónapja” alatt két ülést is tartanunk kellett.
Napirenden főleg pénzügyi tárgyú előterjesztések szerepeltek. Jogszabály-változás okán már nem kötelező ugyan, de ragaszkodtam ahhoz, hogy a testület tagjai lássák a számokat, a féléves gazdálkodás eredményét. Büszke vagyok az eredményekre!
Döntött a testület arról, hogy az idei évben igényelünk szociális tűzifa támogatást, benyújtottuk a jelentkezésünket továbbá a BURSA Hungarica Ösztöndíjpályázathoz való csatlakozásra. Ezzel szociálisan rászorult, felsőoktatásban részt vevő hallgatókat tudunk és fogunk is támogatni.
Nagyon készülök a karácsonyra… Szeretném, ha az eddigi gyakorlat változatlan maradna: tehát a 65 év felettiek kapnának csomagot, a szociális tűzifakeretből a rászoruló családok részére minőségi, száraz, akác tüzifa kerülne kiszállításra. Tudomásom szerint a tavalyi siker után már dolgoznak az óvodában az idei „Mikulásgyár” előkészítésén, sőt konkrétan tudom, hogy már gyűlnek is az ajándékok.
Ezeken túl szeretnék tartós élelmiszercsomagot biztosítani – elsődlegesen - azoknak a nyugellátásban részesülőknek, akiknek az ellátása 50.000.-Ft alatt van. Ezúton is szeretném megköszönni a Képviselő-testület felhatalmazását és támogatását az ajándékozás előkészítésére.
MIHÁLY NAPI BÁL
Esőisten siratta a szervezőket. Pedig jól indult a dolog, kitakarítottuk a közösségi ház környezetét, elegyengettük az altalajt. Szereztünk grabó-burkolatot, hogy ne a homokba kelljen táncolni. Kimértük a sátrak helyét is, sőt kiegészítő sátorral hosszabbítottuk meg a nagysátrunkat, hogy elégséges legyen a tánctér. Ekkor még sütött a nap…
Aztán pénteken leszakadt az ég, és megszakításokkal, de esett másfél napig…. Már a sátorállítás is szakadó esőben történt, de akkor még mindannyian abban bíztunk, hogy egyszer csak abbahagyja… Hát nem hagyta. Annál, hogy ma reggel is ömlő esőre ébredünk, csak az volt a rosszabb, amikor a helyszínt láttam. Állt a víz a grabón, életveszélyes volt a helyszín a folyamatosan sátor alá folyó csapadéktól. A szervezők gyorsan reagáltak és sikerült a rendezvényt a volt TSZ major rendezvényházába átvinni. A helyszínváltozás kapcsán olcsó poén volt, amit este a bálban elsütöttem, hogy legalább néhány napra fedett medence volt Zöldhalomban…