2018. december 28.
SZILVESZER ELŐTT
Túl a karácsonyi kaja-kómán, „célkeresztben” már a szilveszteri mulatság előkészítése áll.
Kicsit nagyobb sátrat rendeltem, mint a tavalyelőtti évben, mert a sátor belsejét is át szeretném alakítani. Az egyik végébe a büfét a másikba a színpadot tervezem, merthogy a sztárfellépő miatt is az idei évben komplett színpadon építünk és komoly hang- és fénytechnikát is béreltünk. Elméletben teljesen jól berendeztem… A holnap majd megmutatja, hogy a gyakorlatban is kivitelezhető-e így.
Rakunk máglyát a sátor elé egy vas dobozba. Biztos, hogy nem lesz annyira látványos, mint a két méter magas láng, de szeretném a füvet megmenteni…
Az előrejelzés szerint az időjáráson nem kell aggódni, mert nem fogvacogtató hideg. Minden esetre felkészültünk, „megdupláztuk” a meleget adó befúvók számát.
Mindenkit szeretettel várunk!
2018. december 25.
A GRÓFNŐ MUNKÁBAN
Normális esetben, legalább a szeretet ünnepén kellene, illetve minimum illene éreznem valami szánalom félét… De nem megy!
Még akkor sem, ha pontosan tudom, hogy kóros elmeállapotú. Erről ügyészségi határozat rendelkezik, és a grófnő pontosan tudja, hogy ez büntethetőséget kizáró ok. Tulajdonképpen azt csinál, amit akar. Ezzel lehet vissza is élni, és ez alól az sem menti fel, hogy beteg!
Hihetetlen, hogy milyen indulatok dolgoznak benne! Az egész világ iránt! Kicsit kezdtem is már megsértődni azon, hogy decemberben lekerültem a porondról és csak a színház, az opera, az operett… Mondjuk ősszel az írott sajtós megjelenései száma is csökkent, „csak” egy Bors c. bulvárlap címlapot tud felmutatni...
Végre újra velem is foglalkozik egy kicsit, és interjúkat linkelt. Ami jó hír, hogy végig is nézte a beszélgetéseket, ez a kommentből kiderült. Ami rossz hírt, hogy osztogatja minden más oldalon is, bár ilyenkor mindig eszembe jut a tőle hallott mondata: a negatív reklám is reklám…
Nagyon sokan, nagyon sokat dolgozunk azon, hogy építsük a települési brand-et.
K.H.Á. nem dolgozik. Meg sem próbál elhelyezkedni, meg sem próbál munkát keresni, meg sem próbál a saját körülményein változtatni. Végletekig igénytelen, (és itt most nem csak a belőle áradó gőzökre és gázokra gondolok…) és összes tevékenysége, hogy utálkozik, feljelent, beleköt, vádol.
Azon meg miért nem lepődök meg, hogy írásaiban a lényeget soha, semmiben nem találja meg? Lehet, hogy azért, mert kóros elmeállapotú…
2018. december 24.
SZERETETTEL...
2018. december 20.
MI LEGYEN???
Azt nem tudom, hogy rendeljek-e 10 mázsa pontyot a jégpályából lett tavunkra, vagy adjak még esélyt „Fagy Apónak”, hátha visszatér… Ha jobban belegondolok, ezt december elején kellett volna eldöntenünk, mert akkor még karácsonyra mindenki kifoghatta volna a halászlé alapot, helyben…
Itt a téli szünet, a nap meg hét ágra süt. Ezzel mondjuk újra „játszhatóvá” vált a kosár- és a műfüves pálya is.
Most már biztos, hogy idén sem lesz fehér karácsonyunk, és az is, hogy jégpályán sem fogunk csúszni… Na, majd szilveszter éjszakán… „Hagyományosan” napsütésben építjük és bontjuk a nagy sátrat, hogy aztán december 31-én az év leghidegebb napja következzen.
Jelentem készültem: az eddigi kettő helyett négy nagy teljesítményű hőlégfúvót vetünk be!