2019. április 26.
ALAKULGATUNK
Több helyszínen zajlanak építési, fejlesztési munkálatok. Állami segítségből épül a régi vadászház épületének udvari környezetében az ökocentrum, pályázati források és 30 % önerő felhasználásával kap útalapot négy külterületi dűlőutunk, és kizárólag önerőből építünk „kisközpontot” a zöldhalmi Tájház környezetében.
Menjünk sorba; hol tartunk most, és hová szeretnénk eljutni.
Lezárultak a földmunkák az Ökocentrumban. Kialakult a terepszint, a burkolatok e helyükre kerültek, a kerti tó víztartási „próbán van”, elültették az évelő és örökzöld növényzetet, továbbá elterítették a fűmagot is. Folyamatosan locsolunk, szeretnénk, ha mihamarabb kizöldülne az udvarrész. Készülnek a felépítmények (szaletlik, padok, asztalok, kukák, tároló épület, bejárati kapu) – továbbra is az a terv, hogy május végére teljes egészében elkészüljön a mi kis zöld környezeti centrumunk.
A külterületi dűlőutak közül a Jáger út és a Boján dűlő is két különböző frakciójú kőréteggel terítve van, a Gyüge dűlő pedig megkapta az alsó réteget. A következő napokban párhuzamosan dolgoznak a kivitelezők, megkezdődik a kitűzés a Monori dűlőben, közben a középső réteg is elterítésre kerül a Gyüge dűlőben. Időarányosan e fejlesztés tekintetében is jól állunk és külön köszönöm a lakosság megértését és türelmét, az építési munkák zavartalanságáért. Az a terv, hogy a záró réteg, ami néhány centiméter murva tömörítése és hengerelése - feltételezve a folyamatos anyagszállítást – akkor következik, ha mind a négy helyszínen megvalósult a két réteg. Az utolsó munkafolyamat a Jáger útnak és Monori dűlőnek az országos közút részét képező Ceglédi úthoz való csatlakozásának aszfaltos (!!) kiépítése lesz – reményeim szerint legkésőbb június elején.
A Tájház környezetének felújításáról is döntött a testület. Három fontos dolgot szeretnénk megvalósítani, az első a kerékpártároló fölé fedés készítése. A tartószerkezeti oszlopok már állnak, erre kerül rá a faszerkezetű tető és a cserép, amelyhez a korábbi színpadi faelemeket használjuk fel. A középső részen, ahol a darált kő alap található jelenleg, oda telepítünk saját súlyos kondieszközöket, szám szerint hét darabot. Közlekedési utat téglából építünk, a tájház udvara felőli részen két fedéssel ellátott padot-asztalt telepítünk, továbbá főzőszigetet építünk. Érkezik még egy panelből készített WC, ami megközelíthető lesz a tájház udvaráról és a kerékpártároló felől is. A harmadik elem az ingatlannak a Monori dűlő felől eső részén park kialakítása. A fákat már elültettük, és azt követően, hogy kiépítjük a vízhálózatot füvesíteni is fogunk- zöldítünk. Szeretnénk, ha a nyári szünet elejére ez a fejlesztés is elkészülne.
Épülünk, szépülünk…
2019. április 25.
KOMOLY VENDÉGET VÁRUNK
Először azt hittem, viccel az országgyűlési képviselő úr, amikor telefonon azt kérdezte, hogy fogadnám-e az innovációs és a technológiai minisztert. Vissza is kérdeztem, mert hosszú évek óta hiába hívtam bárki kormánytagot akár rendezvényre, ünnepségre – általában választ sem kaptam.
Remélem összejön a találkozó, és remélem lesz negyed órányi idő arra, hogy beszélgessünk.
Természetesen várom szeretettel, és természetesen a települési bemutatást követően biztos, hogy rátérek majd a kerékpárút helyzetére, szükségességére, az eddigi küzdelmeinkre…
Ha már a miniszter „házhoz jön”…
2019. április 24.
DILEMMA
Magyar Falu kontra Önkormányzati fejlesztés?
Egy-egy pályázati felhívásról van szó, közel egyidőben és (részben) azonos célterületekre. Konkrét leszek: belterületi útfejlesztésre lehet pályázni. Remélem, hogy mára egyetlen Kedves Olvasómnak sem kell magyaráznom, hogy jelen esetben is arról van szó – arra pályázunk, amire pályázati lehetőségünk adódik. És nem lustaságból, nemtörődömségből, főleg nem direkt van az, hogy nem külterületi fejlesztésről van szó…
Az alap szituáció az, hogy az egyik helyen dupla akkora támogatásra lehet pályázni (30 millió forint) és nem kell hozzá önerő (ez a Magyar Falu intézkedés); míg az önkormányzati fejlesztéses pályázatnál 15 millió forint a maximálisan elérhető támogatási összeg és 15 %-nyi önerőt is biztosítani kell.
Gondolom, most néhányan a fejetekhez kaptok: teljesen hülye ez, mit kell ezen gondolkodni?
Alapesetben igazatok is van!
A dilemmát bennem az okozza, hogy ha minden önkormányzat „rárepül” az önerő nélküli 30 milliós támogatási összegre, akkor messze, a költséghelyre előirányzott összeg feletti támogatási igény érkezik be és akkor biztos, hogy nem jut minden pályázónak – támogatás nélkül maradhatunk. Szerintem nem sok önkori gondolkodik abban, hogy kevesebb támogatásra pályázzon, ráadásul önerővel. Én (most) úgy gondolom, hogy ezért több eséllyel a kevesebbért kell „harcba” indulnunk, mert lehet, hogy a kevesebb a több, azzal, hogy biztosabb… Gondolkodom….
2019. április 19.
HÚSVÉTRA, szeretettel...