2019. november 22.            
KÖZSZEREPLŐ VAGYOK                                   

Lehet, hogy lassan uncsi leszek, de egyre nehezebb tolerálnom egyes kommentelők infantilizmusát.
Azt tudom, tudtam és elfogadtam a közszolgálati jogviszonyom kezdetétől, hogy megfelelni mindenkinek úgysem lehet. Azt is leírtam már többször is, hogy közszereplőként tisztában vagyok azzal, hogy a véleményekkel szembeni magasabb tűrési küszöbbel kell rendelkeznem. Tudom, hogy ezt az önkéntesség legitimálja, hiszen a saját  döntésem alapján váltam a közügyek másoknál aktívabb alakítójává.
DE!  
Hiszem azt, hogy velem együtt mások is azért vállaltak közszereplést, mert érezzük magukban az erőt, a tehetséget arra, hogy másokért, a közösségért dolgozzunk. Nem utolsósorban azért, mert erre a választópolgároktól felhatalmazást kaptunk.
Ha elhiszik az emberek, ha nem jól akarjuk „csinálni” a dolgunkat!  Ha hiszik, ha nem mi sem vagyunk mindenhatóak. Az a feladatunk, hogy a lehetőségeket észre vegyük és kihasználjuk.
Nem feltétlen arra van lehetőségünk, amire szükség lenne. Szerintem ez nem egy bonyolult mondat… Nem hiszem, hogy ma van Csemőben, Pest megyében, Magyarországon, aki ne szeretne többet keresni, vagy mondjuk kevesebbet fizetni a benzinkúton, a boltban. Érdekes, hogy azt elfogadják az emberek, hogy ha bemegyek a boltba, akkor azzal a tudattal teszek a kosaramba bármit is, hogy annak az árát ki kell fizetnem a pénztárnál…  Ha ezt felfogja a pógár, akkor az miért üti ki a biztosítékot,  ha egy önkormányzat nem tud pénzt szerezni mondjuk kerékpárútra? Ugyanez a helyzet!     
Ami még nagyon szúrja a szemem: az a bátorság, ahogy mindenféle tudás és információ nélkül írogatnak egyesek. Egyáltalán nem zavarja, hogy nincs információja, és ami rosszabb nincs is igénye a tájékozottságra. Keresem azt a motivációt, hogy az ilyen miért érez késztetetést az írásra?    
Ha megtaláltam, szólok…

2019. november 20.            
MERT ADNI IDÉN IS JÓ!                                   

Lehet, hogy túlságosan is patetikus vagyok, de a költségvetési koncepció mellett mindig ez az év másik fénypontja számomra. Az év elejének szépsége, hogy tervezhetünk, álmodhatunk, az év végén meg az éves működés eredményének függvényében adhatunk, ajándékozhatunk.
Már az előző ciklus kezdetétől követjük azt a gyakorlatot, hogy segélyosztás év közben nincs! Mindez nem azt jelenti, hogy bajban lévő embereken nem segítünk, de azon az alapon, hogy „elfogyott a pénzem” nem jár semmilyen önkormányzati támogatás - senkinek. A ciklus végére kibővítettük és átalakítottuk a szociális típusú ellátásokat – büszke vagyok arra, hogy a rendszer működik!
Az idei évben a korábbi évek gyakorlatához mérten jelentős változásokra nyílik lehetőségünk:
- az összes 18 év alatti csemői gyermek számára karácsonyra 8.000.- Ft összegű gyermekvédelmi támogatást fogunk kifizetni - 8.168.000 forint kifizetéssel tervezve (korábban 16 év alattiakkal és 5.000.-Ft-tal számoltunk),
- a 64 év feletti nyugdíjasok számára bővebb karácsonyi édességcsomagot készítünk és szállítunk házhoz - 3.612.119 forinttal tervezve (korábban a 65 év felettiekkel és kevesebb édességgel számoltunk),
- 300 család részére készítünk tartós élelmiszercsomagot - 1.994.898 forinttal tervezve (korábban 200 családdal és kevesebb élelmiszerrel számoltunk),
- az egészségkárosodottak támogatásában (EGYT) részesülők és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) részesülők számára 15.000.-Ft pénzbeli támogatást visz házhoz a posta december közepén - 1.680.000 forint kifizetésével tervezve, (korábban ilyen támogatás nem volt.)
Szándékosan írtam ki a keretösszegeket!
Nem kell, hogy megköszönje senki, nem kell, hogy hálás legyen bárki – egyetlen egy kérésem van! Amikor leírja bárhová, bárki, hogy itt milyen rossz, hogy itt nem történik semmi, hogy aki másodrendű állampolgárnak érzi magát, továbbá aki szerint csak „hímel-hámol” a hivatal és minden csak pofára megy – nos, gondoljon vissza a fentebb írtakra!