2020. február 28.
NEM SZÓL...
Nem a rádió nem szól, nem a televízió nem szól, hanem a képviselő úr nem szól. Ez nem jó jel…
Az internetnek köszönhetően tudható, hogy a tegnapi napon az országgyűlési képviselő a miniszterelnök úrnál járt, és idézem: „Dél-Pest megye elmúlt időszaki fejlesztéseiről és jövőbeni terveiről, lehetőségeiről beszélgettem Orbán Viktor Miniszterelnök Úrral.”
Ezen a beszélgetésen – képviselő úr ígérete szerint – napirend kellett, hogy legyen a Csemő-Cegléd kerékpárút támogathatósága.
Nem tudom mi történt, de gyanítom, ha azonnal és pozitív választ kapott volna, akkor haladéktalanul, de legkésőbb ma hívott volna a jó hírrel. Erre írtam, hogy nem szól…
Várok egy pár napot, hátha (de mivel úgyse…), utána „támadok”!
2020. február 25.
ÜLÉS-ÜLÉS HÁTÁN
Az elmúlt néhány napban a költségvetési rendeletekkel keltem és feküdtem. Napirendeken Csemő Község Önkormányzatának és a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulásnak a 2020. évi költségvetéséről szóló rendelet-tervezet szerepelt. Csemő tagja társulás Pénzügyi bizottságának is, így nemcsak helyben, hanem Cegléden is bizottsági ülés is megelőzte a döntéshozatalt.
Kezdem a mi szempontunkból egyszerűbbel – a társulási költségvetéssel. Azért egyszerűbb, mert hosszú évek korábbi munkájával sikerült elérnünk, hogy a két „nagy” Cegléd és Abony a szociális szolgáltató intézményei kapcsán megelégedjen a társulási lét jogán kapott kiegészítő normatívával és nem kér működési költség címén a kistelepülésektől bepótlást. Ez az egy kérdésem volt, hogy ugye az idén sem? A válasz igenlő volt, így a stratégiai kérdés gyorsan eldőlt…
Az az igazság, hogy évről-évre csökken a társulás súlya. Már hosszú évek óta nincs kiegészítő normatíva az együttműködésért, viszont a két város csökkentheti a két intézménye önkormányzati bepótlását a feladat-ellátási többletfinanszírozással – ezért hát játszunk minden hónapban „társulásdit”…
Az önkormányzati költségvetés ennél kicsit bonyolultabb volt, meglepően (a korábbi évekhez képest) sokat kellett agyalni és a számolni, de a végére szépen kialakult.
Onnan indultunk, hogy (kötött normatívaként ugyan…) közel húszmillió forinttal nőtt a költségvetési támogatásunk, miközben a tavalyi évhez képest pont húszmillióval kevesebb fejlesztéssel terveztem és az első tömegszámítás mégis mínuszos egyenleget, tehát hiányt mutatott – akkor gondolhatjátok, hogy volt pár álmatlan éjszakám…
Írtam már a költségvetési koncepció kapcsán, hogy az idei évet a szolgáltatási kör bővítése, az ellátások számának és tartalmának a növelése fogja jellemezni amellett, hogy szeretnénk növelni az év végére az általános tartalékot is.
Nagyon elégedett vagyok a tervezettel, mert ha sikerül megvalósítani, akkor jövő év elején azt állapíthatjuk meg, hogy maradtunk a fejlődés útján…
Csemő Község Önkormányzatának 2020. évi költségvetési rendeletét a testület a mai ülésén egyhangú döntéssel elfogadta. akit érdekelnek a részletek és a tervezési összegek - böngészheti az anyagot a weboldalon a közérdekű adatok menüben.
2020. február 19.
ÍGY LEGYEN ÖTÖSÖM A LOTTÓN...
…és csak a saját facebook oldalamból indulok ki, mert tartom a fogadalmam és a zárt csoportokból nemcsak ki is léptem a választás éjszakáján, hanem a valóságban sem nézem. Néha a kollégáim beszélnek arról, hogy miről folyik a diskurzus, de nem figyelek oda.
Szóval a részű zúzó gép posztja kapcsán az ezt megelőző bejegyzés „pesszimista Roland” jóslata igazolódott be fényesen.
Továbbra is keresem – magamban – a magyarázatot arra, hogy mi okozhatja bármely hír, információ kapcsán azt a véleményszélsőséget, ami a kommentekben megjelenik.
Megpróbálom megmagyarázni: egy zúzó-gép a nevéből és teljesítményéből adódóan sem fog preciziós munkát végezni – ráadásul a „senki földjén”. Olyan helyeken, ami egyébként bosszúságot okoz, hogy a behajló ágak nehezítik a közlekedést, mert ezeknek a husángoknak sem eszmei, sem esztétikai és gyakorlati haszna sincsen.
Tehát baj, hogy belóg, amit vágjanak le 7.800 hektáron (138 dűlőút, közel 500 km hosszúságban, ami jelen esetben 1000 kilométert jelent, hiszen a gépnek a dűlő mindkét oldalán dolgoznia kell), de ne így! Nehogy már a célszerszámmal! Arra természetesen nincs válasz, hogy hogyan.
Emocionális kérdést csinálunk egy racionális mellék-kérdésből – a fotelból…
2020. február 17.
"PESSZIMISTA" ROLAND
A pesszimista Roland már most azon izgul, hogy ezekkel a gépekkel mennyi kellemetlenséget fogunk okozni a Csemőieknek!
Eddig sem sikerült jól csinálni semmit, hát még mi lesz ezután. Amikor a grédert elkezdtük használni, azonnal megkaptuk, hogy miért kellett a dűlőutat szétverni… azt a dűlőutat, amire a köznyelv folyamatosan mondja (és írja is a zárt csoportokban), hogy egyébként járhatatlanok, életveszélyesek… Egyszerűen nem értem. Nem értem, hogy akkor most járhatatlan, vagy a gréderrel tettük azzá? Nem mértem, hogy mit várnak a gréderezéstől? Egy letömörödött homokos talajt megforgatva, kiszélesítve, elegyengetve azt képzeli bárki is, hogy az attól nem homok marad? Ráadásul, amíg újra le nem tömörödik, lazább szerkezetben…. Igen, lehet, hogy le kell szállni néhány helyen a kerékpárról a homokban – de ennek kapcsán – zárt csoportokban – miért írja bárki is, hogy járhatatlan. Mindez, azon túl, hogy nem igaz, csak azért veszélyes mert egy-egy ilyen bejegyzés kapcsán jönnek az idiótábbnál idiótább kommentek, hogy akkor, ha mentő sem bír elmenni, akkor ki vállalja a felelősséget? Fúúúú, teeee!
Már látom magam előtt, ahogy elkezdi a munkát a részűzúzó, ami után persze mennünk kell, hogy dűlőről eltakarítsuk az ágakat – hogy tüske marad a dűlőn, kiszúrja kerékpárgumit. Előkerülnek a levegő-munkacsoport helyi aktivistái, akik szerint a behajló ágakat egyrészt roncsoljuk, másrészt jelentős oxigént vonunk el magunktól, veszélyeztetve az ő unokájuk egészséges fejlődését, amihez természetesen nincs jogunk.
Ahogy és amit végezni fogunk, az egyáltalán nem lesz jó, sőt káros, sőt mindezt csak azért csináljuk, hogy térkövezhessünk és a szegény emberek számára még azt a minimális árnyákot is elvesszük, ami alatt egy fagyit nyugodtan el tudnának nyalni, családostul…
A pesszimista Roland most abban bízik, hogy legalább azt elhiszik neki, hogy nem szándékosan a népek bosszantására használjuk ezeket az eszközöket…